Elérhetőségek

Komáromi Domonkos fényképezőgép javítás

Komáromi Domonkos

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefon: +36(30)506-6701

Legújabb cikkek

Zorki 1 típusú filmes fényképezőgép restaurálása, javítása, tisztítása

Sokan összekeverik a Német származású Leica fényképezőgéppel, de ez nem az. Orosz fényképezőgépről van szó mely a Leicatól megvásárolt jogok alapján került sorozatgyártásra.

Komplett iparág épült ezeknek a fényképezőgépeknek a hamisítására, melynek során az első szériás változatokból leica felirattal felvésett hamisítványt készítettek, de ebbe most nem mennék bele részletesebben.

Akkoriban és napjainkban is kedvelt típusról beszélhetünk riporteri körökben, az egyszerűsége, kis mérete és halk működése miatt. Főként ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően terjedt el és terjed egyre jobban utca fotósok köreiben. Jómagam is ezért szeretem használni.

industar

Az eleve kis méretű és ráadásul összecsukható Industar 50/3.5 (Amennyire tudom gyakorlatilag leica elmar másolat) alap objektívjével meglepően éles képeket lehet készíteni, és amikor éppen nem használom egy mozdulattal zsebbe csúsztatható a fényképezőgép objektívestűl. Manapság az egekbe szökő ISO értékek és ultragyors lencsék világában elkényelmesedett fotós számára a 3.5 ös fényerő kevésnek hangzik. Ezek a fényképezőgépek azonban csupán 1/500 legrövidebb vízszíntes lefutású vászon zárral rendelkeznek ezért egy 1.4 es objektívet már nehezen szolgálna ki. Jó fényviszonyok között egy nem túl érzékeny filmre is legalább F:5.6-F:8 környékére kell rekeszelnünk majd, ahol egyébként is a legjobban teljesít az objektív, de teljesen nyitott állapotban is jobb eredményeket tapasztaltam a sejtettnél. 

rangefinder

Röviden a fényképezőgép műszaki felépítéséről:

A gép használata alapos kitapasztalást igényel. Nem egy precíz család utódai ezek a masinák, de kevéske odafigyeléssel megszelídíthetőek. A távmérős fényképezőgépek kategóriájának (melybe a Zorki/Fed is tartozik) az egyik fő jellemzője, hogy nem tartalmaz kereső tükröt és hozzá tartozó pentaprizmát vagy pentatükröt. Az ilyen típusú fényképezőgépeknél egy a vázba épírtett optikai eszközzel, a távolság mérővel tudjuk az objektívet megfelelően élesre állítani. Ennek a rendszernek az előnye egy tükörreflexes fényképezőgéphez képest, hogy szabad szemmel sokkal látványosabban érzékelhető az élességbeni eltérés, tehát pontosabban tudunk fókuszt állítani. Hátránya, hogy nem közvetlen az objektív alkotta képet látjuk a keresőben, hanem a valamelyest felette elhelyezkedő távmérő ablakon át kell komponálnunk.

partalax

Ennek az egyik hátulütője, hogy egy bizonyos távolságon belül előlép az úgynevezett parallaxis hiba. Ezt a gyakorlatban az ábrán láthatóan kell elképzelni. Nagyjából 1m-es távolságon belül ha mondjuk portrét szeretnénk fényképezni akkor kicsivel a fej felé kell célozni mert az objektív valójában nem azt a kép kivágást fogja rögzíteni amit a keresőben látunk. A parallaxis jelenség a tárgy távolság növekedésével egyenesen arányosan csökken. Néhány fényképezőgép távolság mérője a parallaxis hibát képes kiküszöbölni. A zorki 1 Fed 1 keresője sajnos nem ilyen. 


(Kevesen tudják de ezt a jelenséget tükörrefeflexes fényképezőgépeknél is használhatjuk élesség állításra. Egy adott pontot, akár egy fókuszpontot vagy porszemet válasszunk ki a keresőben. Szemre élesre állítás után magán a témán is válasszunk ki egy tetszőleges részt amivel aztán fedésbe hozzuk a keresőben lévőt. Majd a keresőbe két irányból innen onnan betekintve ellenőrizzük, hogy a két kiválasztott pont egymáshoz képest elmozdul e. Ha igen akkor a kép az adott részen nem teljesen éles. Addig korrigáljuk az élességet, míg ez a kimozdulás teljesen meg nem szűnik. Régi filmes fényképezőgépek keresőjében ahol egy szálkereszt is látható a mattüvegen azt pontosan erre a célra festették fel. Kivéve ha endoszkópos fényképezésre felkészített vázunk van de az más téma ahogy a távcsöves vadászpuska is.)

A tükör nélküli kialakítás másik előnye, a halk üzemelés. Felcsapódó tükör hiányában kisebb rezgések alakulnak ki a vázban az exponálás pillanatában, ennek következtében hosszabb záridőket is kényelmesebben ki lehet tartani. Emléletben. Ezért is főként utcai fotózásra javasolt a gép. Nem kapja fel a fejét a fotóalany a hangos csattogásra. 

Érdemes tudni, hogy jobban kell vigyázni nyári napsütésben a használat során. A vászon zár előtt elhelyezkedő tükör hiánya miatt az objektív bármikor át tudja égetni az anyagot az összefókuszált fénysugarakkal. Erős napsütésben lehetőleg használjunk objektív sapkánt és csak a komponálás idejére vegyük le.

A másik ami még negatívum lehet a tükrös gépekkel szemben, hogy minden objektívhez saját keresőt kell használnunk a hozzá tartozó helyes képkivágással, ha a fényképezőgépnek nincsen univerzális keresője. Eben az esetben nincs szükség külső keresőre mert a gép saját keresője egy nagylátószögű lencsére van kalibrálva és azon belül kis keretekkel jelölik a szűkebb gyujtótávolságú objektívek által adott látószögek határát. Ebből következik az is, hogy ha például makró fotózni szeretnénk, akkor a keresőt is el kell látni a megfelelő nagyítású optikai előtéttel, de ezeket a fényképezőgépeket, egészen egyszerűen nem erre találták ki. A zorki 1 keresője alapjáraton a hozzá tartozó 50mm es objektív látószögére van méretezve.

A felújításról:

Már korábban írtam a témában az Orosz FED típusú fényképezőgép zárszerkezetének javítása  című cikkemben, hogy ezek a régi vászon záras fényképezőgépek miért váltak működés képtelenné, használat nélkül is. A Zorki 1 esetében is így van ez sajnos. Olyan régi fényképezőgépekről van szó, melyekből hiába veszünk szinte sose használt példányt, a zárszerkezet minden esetben teljes cserére szorul. Kivéve ha ezt már korábban erre szakosodott fotóműszerész tisztességesen elvégezte. De persze nem a zár az egyetlen amit rendbe kell tenni egy ilyen gépen. 

Azt tudni kell az Orosz iparról, hogy nem voltak a precizitás nagy mesterei. Ebben az időben mikor a Leica fanatikusan minden alkatrészt 0.01mm pontossággal megdolgozott, sajnos az Orosz gépek esetében ez nem egészen így történt. Marógép helyett préseléses eljárással sokszorosították a fényképezőgép főbb alkatrészeit. Ha épp jó nap volt a termelésben ki lehetett fogni jól sikerült példányokat de zöméről ezt sajnos nem lehet elmondani.

Példaként: Minden fényképezőgépnek van egy úgynevezett regiszter vagy bázis távolsága. Erről korábban már beszéltem egy objektív átalakítása során. Nevezzük most ezt vázmélységnek. Ezt a Leica egy jusztírozható felfogatással oldotta meg, magyarán kicsike hernyó csavarokkal finoman lehetett korrigálni az esetlegesen eltérő vázmélységet. Na az Orosz ezt egy konyhai papír alátéttel valósította meg, ami egyébként működik, de csak addig tart amíg valaki szét nem szedi a gépet, és csak akkor ha tényleg kihézagolták rendesen. Mélység mérő szerint 28.80mm-nek kell lenni az objektív felfogatástól a film nyomó lap síkjáig ennek a távolságnak, a film kocka minden sarkában. Ha ettől bármennyire is eltér ez az érték, akkor az élesség nem jó helyre fog esni, hiába van pontosan kalibrálva a távolság mérőnk.  

A másik fontos tényező a zár lefutását illetően, hogy az alkatrészek ki legyenek egyensúlyozva. Ha bármelyik vásznat húzó orsó nem megfelelően centrált akkor működés közben felesleges rezgéseket kelt, másrészt pedig minimálisan visszafogja a vásznat. 

A forgó, csúszó, illesztéseknél, és tengelyeknél ugyancsak oda kell figyelni, mert ha nem kap megfelelő kenést vagy esetleg a 40 évvel korábban kenésként szolgáló zsír most csiriz módjára fogja azt, nos ebben az esetben sem fog megfelelően működni a zár. Az átalakítás során ezeknek az apró részleteknek a kijavítására is rengeteg időt szántam. Minden forgáspont bronz vagy kerámia perselyeket kapott, és az orsókat is precízen centráltam. Ennek köszönhetően a zárat működtető rugók sokkal kisebb igénybevételnek vannak kitéve és hosszabb élettartamra számíthatunk majd. 

DSC 0243

Nagy gondot fordítottam még a fényképezőgép film síkjának vezető sínére. Ez a része is préseléses eljárással lett kialakítva az alap lemezből. Jobb helyeken ezt öntött alapanyagból precízen síkba mart felülettel látják el. Sokan azt gondolnák ennek nincs jelentősége, pedig van. A fényképezőgép ezen a vezető felületen húzza a filmet végig. Ha ennek nem megfelelően sík a felülete akkor a nyomólap távolsága hiába stimmel. A film minimálisan szabad szemmel nem látható mértékben, de gyűrődni fog és nem lesz egyenletesen éles a kép. Ezt a felületet indikátor lappal kiegyengettem és tökéletesen síkba políroztam. A polírozásra azért van szükség, hogy használat közbe ne karcolja össze a filmet a gép. 


DSC 0248Vannak a fényképezőgépnek olyan részei melyeknek nem kell különösebben szépnek vagy precíznek lennie, mégis szeretek ezekkel is foglalkozni. Ilyenek például a csavarok és a fogaskerekek. Az általam felújított példányokban minden csavart és fogaskereket lecserélek és/vagy felújítok. A csavarok egy hőkezelés során a képen látható szép kékes lilás színt vesznek fel. Ennek nincs érdemi jelentősége. Egyszerűen csak számomra ettől lesz teljes egy felújítás, ha mindent tökéletesre csinálok benne!

DSC 0072

Van, hogy bizonyos esetekben alkatrészek elvesznek, vagy eltörnek. Ilyenkor nincs mit tenni újra le kell gyártani. Ilyen például a film húzó orsó főtengelyének a végén látható kis alkatrész. Ez gyakran megsérül vagy letörik, mert ha megszorul a főtengelyen lévő orsó, akkor csak kis csőrös fogóval lehet hozzáférni a kivételéhez.
Ezeknél a típusú fényképezőgépeknél a film befűzése a fényképezőgép alján át történik, mert a gép hátsó része nem levehető. Erről lentebb még írok egy keveset.

DSC 0069 

Az pótolt alkatrészeket amikor tehetem jó minőségű acélból készítem, hogy aztán megfelelően keményre lehessen edzeni. Ennek a kis tengely végnek a belsejében egy egészen apró kis menetes csonk van, ami nagy igénybevételnek van kitéve ezért itt is ezt az anyagot használom. A képen látható a hővezető reszelékből kikandikáló már kékülő rész.